Egészen mostanáig sokat kellett dolgoznom. Amint tudod, matekot tanítok itthon, és rettenetesen el voltam foglalva(érettségi, évvége stb.).

Ez két következménnyel járt.

1. Időtlen idők óta nem írtam a blogomba.

2. Nem tudtam a fogyásomat sem kontrolálni, egész egyszerűen azért, mert nem maradt időm rá.

Nem túl időigényes ez e fogyi-dolog, de azért némi odafigyelést igényel. Meg is lett a következménye, hogy nem tudtam odafigyelni. Említettem már, hogy 20 kilót fogytam, és hát ekörül oszcillál a súlyom már nagyon régen, plusz/minusz 3 kilóval. Ez lelkileg is nagy  teher, hogy stagnálok. Nehéz ilyenkor az ember lányának. De mostmár ezerrel erre koncentrálok. Teszteltem pl. jónéhány lúgosító szert, és körvonalazódik az eredmény, amire jutottam.

Véglegeset egy pár nap mulva fogok erről mondani.

Addig is ne felejtsd: at íz elszáll, a zsír megmarad. 

Hogy nincs titok!

Sokan, nagyon sokan, akik a blogomra látogatnak, valamilyen csodaszert, csoda-módszert várnak tőlem, amivel hipp-hopp, varázsütésre le lehet fogyni. Több, mint 30 évi fogyókúrázás, yo-yo szakterületen doktori címet szerezve merem a következő, nagy titkot kinyilatkoztatni: A FOGYÁSNAK KÉT TITKA VAN, KEVESEBBET ENNI, TÖBBET MOZOGNI. Nyilván vannak segédeszközök, zsírégető nyavalyák, úgy, mint krém, kaja stb., nagyon nagy segítség a lúgosítás (ráadásul azzal az egészségünket is védjük), de nincs olyan csodabogyó, amellyel csak úgy, erőfeszítés nélkül sovány lehetsz. Eddig leginkább a táplálkozásról esett szó, meg életmódról, lúgosításról.

De bizony a mozgás. Nagyon fontos, mint ahogy a bőr ápolása is, hogy nagy súlyvesztés után ne nézzen úgy ki a bőrünk, mint a több számmal nagyobb ruha.

Legközelebb a testmozgásról beszélünk, oké?

És most hozzád szólok, aki mintegy véletlenül keveredtél a blogomra, és nincsenek súlyproblémáid. Fogalmam sincs, hogy ez hogyan fordulhatott elő, minthogy a blog címe „Fogyj velem!”. Ha mégis itt vagy, az lehet, hogy mégsem a véletlen műve.

Már írtam többször, hogy a kövérség legfőbb oka az elsavasodott test. Igazából mi, kövérek (na jó, túlsúlyosak), szerencsések vagyunk, mert ez a túlsúly felhívja a figyelmünket arra, hogy valami nagyon nincs rendben nálunk. Ha hiúsági kérdést csinálunk a kövérségből, és tenni akarunk ellene, talán ráakadunk megoldásként a savtalanításra.

De aki nem kövér, de a teste túlsavasodott, az lehet, hogy el sem jut idáig. Pedig ő is nagy veszélynek van kitéve.

Mindannyiunk teste, lelkünk temploma 120 éves életre van kalibrálva. Jó vagy rossz szokásainktól függ, hogy szép, hosszú életet élünk-e teljes egészségben, vagy betegségek és idő előtti halál várnak ránk.

A stressz, a bosszúság, a műételek, az alkohol, a cigi, a mozgáshiány rövidíti az életünket, míg a végén már csak a töredéke marad annak, amennyit élhettünk volna. Mindeközben szenvedünk, mint a kutya a betegségektől. Egy korábbi bejegyzésemben felsoroltam azokat a betegségeket, amit testünk túlsavasodása okoz. Nézd meg és szörnyülködj! A túlsavasodás civilizációs betegség, ami nagyon veszélyes, mert egészségünk közvetlenül függ testünk sav-bázis egyensúlyától. A legtöbb betegség alapja ez. Mindenféle kezelés, terápia és gyógyulás alapja a savtalanítás és az ásványianyag-készletek újraépítése.

Előbb-utóbb mindenkinek foglalkoznia kell az egészségével, akkor miért ne tegyük ezt akkor, amikor még ne ütötte fel a fejét nálunk a betegség. Tudom, hogy közhely, de mint minden közhely, ez is igaz: előzzük meg a betegségeket. Ezt néhány egyszerű lépéssel megtehetjük.

Hogy hogyan? Legközelebb kidumcsizzuk

Miért is olyan fontos a savtalanítás? Vérünk pH-értéke 7,35-7,4 között van, ha ez egy kicsit is alacsonyabb lenne, meghalnánk. Ebből elég egyértelmű, hogy miért olyan fontos, hogy a testünk a semleges, esetleg az enyhén bázikus tartományban maradjon. Bármilyen gyógyulás, fogyás alapja a test kémhatásának helyreállítása, vagyis a savtalanítás.

Meg kell értenünk, hogy a sav-bázis egyensúly eltolódása elpusztítja a sejteket, és minden fajta betegség kialakulásának a melegágyát megteremti. A folyamat úgy kezdődik, hogy a test leépíti ásványianyag-készleteit, hogy semlegesítse a felgyülemlett savakat. Ezért hulladéktárolókat hoz létre. A savak először a vérbe kerülnek, és ha pufferkapacitása kimerül, a kötőszövetekben rakódnak le a méreganyagok. Ha már a kötőszövetek is színültig vannak, akkor az ízületek következnek. Látható a folyamat…

Namármost. Amikor böjtölünk, vagy fogyókúrázunk, akkor a savak felszabadulnak a zsír- és kötőszövetekből, és újra szabadon keringenek a testben, ezért romlik a közérzetünk. Ilyenkor segítenünk kell a testünknek a savak semlegesítésében, mivel egyedül nem képes vele megbirkózni, és kialakulhat a böjtkrízis. Ami akár halálhoz is vezethet.

Nos, ezért kezdjünk savatalanítással, lúgosítással.

Legközelebb folytatjuk, várlak vissza szeretettel.

Áááááá… nagyon nehéz visszazökkenni a régi kerékvágásba, megmértem a Ph értékemet, és bizony 6 körül van, ez bizony elég savas, de nem elviselhetetlen, és nem tragikus. De igencsak dolgozni kell rajta, hogy 7 fölé menjen. Úgyhogy most lúgosítok, lúgosító zöldségeket eszem, csak citrommal, és extraszűz olívaolajjal. Egy korábbi bejegyzésemben megtalálod jó néhány lúgosító zöldség nevét. Kiegészítésképp ún. Basico-t eszem, meg artcsókás méregtelenítőt, meg aloe-verát. Ezekről majd később írok bővebben, ha azonnal tudni akarsz róluk, kattints a bejegyzés fölött a polgab-ra, és megjelenik az e-mail címem, írj oda nyugodtan, válaszolni fogok rá. Gondolom, 2-3 nap alatt sikerül az ideális Ph értéket beállítani, és akkor kezdődhet a móka, vagyis a léböjt-kúra. Nagyon fontos, hogy a savtalanítás időszakában rengeteg gyógyteát (most éppen aloe-verás fahéjas teát) és szénsavmentes ásványvizet iszom. Jobban szeretem a szénsavasat, de vigyázat, az is savasít!!

Javaslatom, hogy ha már elindítottad a folyamatot, tehát lúgosítás, léböjt-kúra, fogyókúra, ne szakítsd meg azt holmi karácsonyi menük miatt, mert nagyon nehéz visszazökkenni. Nekem nem sikerült ezt a folyamatot betartani, és most iszom ennek a levét. Hogy mennyire? Erről legközelebb beszámolok. Várlak vissza szeretettel.

Észrevetted már, hogy Szilveszterkor arra várunk, hogy majd az Újév megoldja minden problémánkat? Hogy majd helyettünk leszokik a dohányzásról, kevesebbet iszik, többet törődik a családunkkal és hát bizony, lefogy helyettünk. Pár napig nagy elánnal segítünk is az Újévnek, aztán szépen visszacsúszunk a komfort-zónánkba, és ott folytatjuk, ahol az előző évben abbahagytuk. Nos, én már évek óta igyekszem ebből kilépni, és akkor célt kitűzni, amikor épp aktuális és fontos. Így történt ez tavaly augusztusban is, amikoris eldöntöttem, hogy lefogyok. Aztán „tél volt, hó esett, és jöttek az ünnepek” (Piramis), és nem gondolkoztam, hanem észrevétlenül felfüggesztettem a fogyókúrámat, jó néhány kilót vissza is hízva. De ez nem baj, ha az ember tisztában van az eredeti céljával, annak fontosságával. Bármikor újra lehet indítani. És ez a bármikor, most van.

Szinte az elejétől kell kezdenem, mert hülyeségeket ettem, de ennek most végetvetek. Első lépésként lúgosítani fogok, és amikor már a normál tartományban van a PH-értékem, akkor csinálok egy léböjt kúrát. Leírom majd részletesen, hogy miket eszem és hogyan csinálom.

Várlak vissza szeretettel.

Jól eltűntem, ugye?

Most pedig magyarázkodni fogok. Remélem a gyerekem nem fogja olvasni, mert neki azt szoktam mondani, hogy „élj úgy, hogy ne kelljen magyarázkodnod”, meg ilyet is szoktam, hogy „senkit nem érdekel, amikor megmagyarázod”. Mindegy, nem kellett volna. De akkor is el kell magyaráznom.

Még tavaly, december elején elköltöztem másik lakásba, és hát meg kellett kérnem azt a szolgáltatót, amelyik már nincs monopolhelyzetben, de mégis van, hogy helyezze át a telefonvonalamat és az ADSL-kapcsolatomat az új lakásba. Nos, eddig tartott. Vagyis ma sikerült nekik mintegy 20 perc alatt. Többször mondtam nekik, hogy a munkámhoz elengedhetetlenül szükségem van a telefonra is, meg az Internetre is, de nem hatottam meg őket.

Így aztán ebből a helyzetből próbálom kihozni a maximumot: ami közben eszembe jutott, szépen leírogatom, és sűrűbben fogok blogolni. Rengeteg minden eszembe jutott közben, viszketett is a gépelő ujjam, de hát nem tudtam elmondani azokat nektek.

Tehát a jó hír az, hogy van netem, ha szívesen vagy velem, akkor ezt újra megteheted.

Mondjam a rossz hírt? Úgyis tudod. Azok a fránya kilók… meg ezek az ünnepek… meg ezek a rettenetes zabálások…

A nagy motiváló 20 kilós fogyást sikerült 16-ra redukálnom. Nah, de innen szép a győzelem. Eddig úgy volt, hogy még 15-öt kell fogynom, most meg úgy, hogy még 19-et.

Elárulom neked, hogy velem jól kitoltak a szüleim, főleg anyukám, mert sikerült neki február 29-én a világra hoznia. Így aztán igazi szülinapom csak négy évente van. Ez gyerekkorban tragédia, negyven fölött áldás. Én négy évente aztán úgy igazán megünneplem magam. Most még különlegesebbé akartam tenni egy 35 kilós fogyással, tökéletes alakkal. Úgyhogy innen hajrá!

Gyere velem, drukkolj nekem, csináld velem, ha van kedved.

Várlak vissza szeretettel, mostmár én is itt leszek mindig.